Murva és termőföld is kell a műfű telepítéséhez
A hagyományos gyep nagyon sok gondozást igényel, rengeteg probléma lehet vele, és ha a tulajdonos elhanyagolja, akkor rövid időn belül, akár néhány hét leforgása alatt a csodaszép zöld gyepből egy hiányos, sárgás, gyomokkal tarkított pázsit válhat. Aki kisebb kerttel rendelkezik, és nem szívesen foglalkozna az állandó gondozással, az éppen emiatt a műfű telepítésére gondol. Manapság egyre népszerűbb Magyarországon is az ilyen típusú felületkialakítás, aminek az előnyeiről és hátrányairól nem szeretnénk bővebben beszélni, hiszen nem a portfóliónk része, ellenben arra mindenképpen felhívnánk a figyelmet, hogy a megfelelő minőségű műfű kialakításához sok ömlesztett anyagra van szükség, így murvára és termőföldre is ahhoz, hogy az elhanyagolhatatlan rétegrenddel ne legyen probléma.
A műpázsit ugyanis egészen másként működik, mint a hagyományos füvesítés. Rengeteg szempontot figyelembe kell venni, ami normál esetben, hagyományos fű mellett teljesen evidensnek és magától értetődőnek tűnik, itt azonban egészen más a helyzet. Egy műfű akkor lesz szép és esztétikus, nem mellesleg pedig tartós, ha olyan fundamentumra kerül, amit előtte megfelelően kialakítottak. Lényeges ilyen esetekben a szakértő hozzáállás, hiszen a terület sajátosságai, sőt még az éghajlat is befolyásolhatják a rétegrend tulajdonságait, ebből kifolyólag pedig nagyon lényeges rugalmasan hozzáállni ehhez a témához. Hogy miért fontos az ömlesztett anyag a műfűnél, egyáltalán miért kell odafigyelni a megfelelő rétegrendre? Cikkünkben minden kérdésre válaszolunk!
Miért olyan fontos az ideális rétegrend műfű esetén?
Amint azt már a bevezetőben is írtuk, az elragadó műfűhöz elengedhetetlen a helyes rétegrend. Csak ebben az esetben lehet a végeredmény kellően esztétikus és tartós, ellenkező esetben nagyon hamar számolhatunk azokkal a hátrányokkal, amelyek egyébként a hagyományos gyepnél elő sem fordulhatnának. A rétegezés mellett rendkívül lényeges, hogy az alap kellően stabil és minőségi legyen.
Elengedhetetlen például minden egyes műpázsit lefektetése előtt kijelölni, hogy az adott felület milyen intenzitással lesz használatba véve. Minél jelentősebb igénybevételről beszélünk ezen a téren, annál nagyobb szerepe van a rétegrendnek, hiszen ha példának okáért sok gyerek tiporja majd, esetleg sportolnánk a felszínén, akkor ahhoz elengedhetetlen lesz a megfelelő alap kidolgozása. Nyilvánvalóan ez csak akkor fontos, ha a műpázsit szabadföldbe kerül, mert van opció arra is, hogy például egy terasz vagy egy erkély esetén valamilyen hidegburkolatra vagy más egyéb stabil felületre ragasszuk fel közvetlenül.
Ömlesztett anyagra is csak akkor lesz szükség, ha szabadföldet fednénk műfűvel. Ilyen esetben két nagyon fontos dolgot kell figyelembe vennünk a kialakításkor. Az első a fentiekben már említett stabilitás. A műfűnek nagyon stabil felületre van szüksége a kellően esztétikus lefektetéshez, azonban lényeges a porózus jelleg is, tehát a beton nem feltétlenül szerencsés, hiszen itt jön rögtön a második lényeges dolog, amire oda kell figyelni: ez nem más, mint a vízáteresztés. A normál pázsitnál nem okoz problémát, hogy a víz elszivárogjon. A műfű kapcsán azonban erre is gondolni kell, ezért lényeges alatta több rétegben kialakítani olyan vízelvezetésre tökéletesen alkalmas felületet, ami megfelelő stabilitást is nyújt. Ilyenkor nagyszerű döntés egyik-másik ömlesztett anyag. Hogy mégis melyik és milyen rétegrendben?
Az ömlesztett anyag rétegrendje a műfű alatt
A közhiedelemmel ellentétben a műfű lerakása közel sem úgy működik, hogy csak egyszerűen leterítjük a meglévő felületre és elvárjuk, hogy kellő esztétikát biztosítson. A műfű sajnos a legkisebb egyenetlenségekre is nagyon rosszul reagál, problémássá válhatnak az illesztések és úgy általánosságban rossz összhatást kelt az egyenetlen felület. Emiatt a műpázsit kialakításának első lépése minden esetben az alapásás lesz. Hogy itt milyen mélyen kell dolgoznunk, azt minden esetben az határozza meg, hogy milyen célzattal használjuk majd a felületet. Amennyiben a műpázsit alapvetően egyszerű esztétikai háttérrel készül, elegendő 10 centiméteres mélységben dolgozni, de ilyenkor is fontos ellenőrizni az alapréteg állapotát. Amennyiben a földet valamilyen okból kifolyólag túl agyagosnak vagy túl homokosnak véljük, érdemes még 10 centimétert kiemelni, és ezt feltölteni jó minőségű termőfölddel. Ezt nevezhetjük egyfajta talajcserének is, hiszen homokra nem lehet biztos felületet rakni az állandó süllyedésveszély miatt, míg az agyag sem megfelelő, hiszen vízfogó rétegként nagyon sok kellemetlenséget okozhat hosszabb távon már közepes méretű esőzéseknél is.
Amire ügyeljünk még, hogy a leendő területet – amennyiben nem telekhatártól-telekhatárig dolgozunk – érdemes oldalirányban 20-25 centiméterrel szélesebbre szedni, azaz ennyivel nagyobb tükröt készíteni, mert a műfű kialakításához nagyon lényeges a megfelelő betonágy és betonszegély elkészítése. Természetesen ez egyik oldalról lehet kerítésalap, másik oldalról házalap, vannak alternatívák, egyetlen dologra kell odafigyelni ilyenkor, a megfelelő vízzárásra és a stabilitásra. Ha a területet nem veszik körbe természetes határok, akkor elengedhetetlen az egészet körbe szegélyezni. Ehhez ajánlott tartós betonszegélyt kialakítani, aminek a lefektetésére nagy gondot kell fordítani. A műpázsit ugyanis csak olyan helyre telepíthető, ahol védettség van az oldalirányú mozgásoktól, amit normál esetben csak betonmasszába ágyazott betonszegéllyel lehet kialakítani. Érdemes olyan szegélyt választani ebből a szempontból, ami nem lóg túl a műfű szálain, hanem azokkal egyvonalban van, esetleg annál inkább alacsonyabbra kerüljön, mert mind a hatékonyság, mind az esztétika tekintetében akkor járunk a legjobban.
A betonozott sávalapot, illetve betonszegélyt minden esetben hagyni kell megkötni, amihez nélkülözhetetlen várni legalább 24-48 órát. Ez a téli időszakban sokkal több is lehet, ezért mindig ellenőrizzük, hogy mennyire száraz már a beton, amíg ugyanis állaga képlékeny, addig nem lehet dolgozni vele megfelelően. A köztes földtükörnek fontos síkban lennie, de elengedhetetlen az is, hogy az ömlesztett anyagot ne közvetlenül rá szórjuk majd, hanem előtte egy geotextília réteget fektessünk le maximum 15 centiméteres átfedéssel, ami biztosítja, hogy a felület valóban kellően stabillá válhasson, de közben a vízáteresztő tulajdonságai se romoljanak. Gyakorlatilag eddig tartott az előkészítés, ezt követően jön a tényleges munka az ömlesztett anyaggal, amihez kétféle típusú murvát ajánlott alkalmazni.
Amennyiben hétköznapi használatban lesz a műfű, akkor az alsó rétegben 0-20-as murvát érdemes elteríteni legalább 7 centiméteres vastagságban. Lényeges, hogy ezt az eredményt már tömörítve kell elérni, így ismerve a murva tömörödési arányát, tapasztalataink szerint akkor kapjuk meg a 7 centiméteres vastagságot vele, ha közel színig feltöltjük. A tömörítéshez mindig gépeket, így például lapvibrátort ajánlott alkalmazni, majd miután az alap kellően összeült, akkor jöhet a következő réteg, a maradék 3 centiméter, amihez a legkisebb szemcseméretű ágyazó murvát ajánlott használni. A gyakorlatban ez a legaprólékosabb munkafolyamat, hiszen az apró szemcseméret miatt többször kell feltölteni és döngölni a felszínt ahhoz, hogy kellően egységessé váljon ahhoz, hogy a műfű tekercsek tökéletesen illeszkedjenek egymáshoz, illetve lehessen őket ragasztani is.
