Murvázott feljáró kialakítása tavasszal

A tavaszi időszak beköszöntésével a kert új életre kel, ami egyet jelent azzal, hogy ismét itt az ideje egy kis munkának odakint annak érdekében, hogy az évszak végére újra csodaszép legyen ingatlanunk környezete. Amennyiben még nincs feljárónk, akkor ez az évszak az egyik legszerencsésebb például ahhoz is, hogy kialakítsunk egyet murvából, ami a közhiedelemmel ellentétben nem kis munka. Rengetegen abban a tévhitben élnek ugyanis, hogy a murvázott feljáró kialakítása mindössze abból áll, hogy az ömlesztett anyagot elterítik a puszta földön, és utána egy életre el lehet búcsúzni a sártól, a gaztól, az érintett szakaszon pedig a fűnyírástól is. Csakhogy ez ebben a formában korántsem ennyire egyszerű, amennyiben ugyanis így járunk el, akkor azzal nagyjából az ablakon dobtuk ki a pénzünket, hiszen a murvázott felület akkor lesz kellően szép, ha megfelelően előkészítjük és kialakítjuk.

Az ugyanis egy dolog, hogy a Békás Logistic kínálatából többféle murvatípust is megrendelhetünk a legjobb minőségben, ha nem tudjuk megfelelően eldolgozni, abból nem tudunk kellően tartós és esztétikus felületet kialakítani. Márpedig tavasszal majdnem minden adott ahhoz, hogy a folyamatot levezényelhessük. Ehhez nyilván szükség lesz arra, hogy pontosan tisztában legyünk az évszak sajátosságaival, mindemellett pedig azzal is, hogy milyen folyamatokat kell mindenképpen elvégeznünk ahhoz, hogy murvás feljárónk ne csak idén, hanem még évek múlva is használható, illetve kellően esztétikus hatást keltsen.

Tavasszal az eső a legnagyobb ellenség

Fentebb már említettük, hogy a tavaszi időszakban rendszerint az eső a legnagyobb ellenségünk, ha murvás feljárót szeretnénk kialakítani. Ennek az oka nem más, minthogy ilyenkor már nincsenek olyan erős fagyok, amelyek a földmunkákat megnehezítenék, és bár nem lehetetlen, de nagyon ritkán fordulhat elő havazás vagy más egyéb télies jelenség, ami akadályt gördítene elénk. Merthogy a murvás feljáró kialakításához nagyobb földmunkára lesz szükségünk, különösen abban az esetben, ha nagyobb össztömegű személyautóval is közlekednénk a kérdéses felületen. A földmunkához azonban elengedhetetlen a megfelelően száraz időjárás, hiszen sárban nem lehet megfelelően dolgozni a munkagépekkel, így nemcsak a súlyukból fakadhat probléma, hanem abból is, ha például pontos profilozásra van szükség a feljáró kialakításakor.

Mint az alábbiakból kiderül, az eső azért különösen nagy baj, mert fundamentumot kell építeni a murvázott feljárónak is. A sok csapadék ilyenkor megnehezíti már ezt a folyamatot is, de később komoly gondot okoz, hogy az ömlesztett anyag végleges felületének kialakítása egyaránt kellően simán menjen. Sárban nehéz megfelelően döngölni az alapréteget, és gondot okoz a felső felszín tiszta, dekoratív elsimítása is. Egy murvázott feljáró pedig nem adható át sárosan, de ha magunknak készítjük, akkor sem megengedhető, hiszen a sár ilyenkor megmarad az ömlesztett anyagban, ahol megtapadhatnak a magvak, és rengeteg gyomnövény kelhet ki belőle, ami már az első évben, a tavasz végén leronthatja a végeredmény megjelenését.

A megfelelő mélységű alapozás a legfontosabb

Évszaktól független ugyan, de a megfelelő alapozás tavasszal is rendkívül fontos ahhoz, hogy murvázott feljárónk tartós maradhasson. Azért lényeges mindez, mert már a személyautók is több tonnányi súllyal terhelik a felületet, és ha a murva csak önmagában próbál ellenállni neki, akkor előbb vagy utóbb elsüllyed, a felület hullámzóvá válik, kátyúk jelennek meg, és néhány nagyobb esőt követően csakhamar megjelenik az alatta meghúzódó földfelszín, ami azt jelzi, hogy a talaj gyakorlatilag elnyelte a drága ömlesztett terméket. Amennyiben ezt meg akarjuk előzni, mindenképpen készítsünk fundamentumot!

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a leendő feljáró vonalában a földet legalább 25-30 centiméter mélységben kiemeljük, majd helyére vagy poros murvát, vagy sódert teszünk nagyjából 15-20 centiméteres vastagságban. Nagyon lényeges, hogy ez a felület megfelelően bedöngölésre kerüljön, azaz összetömörüljön, hiszen a legfőbb teherhordó feladatokat ez látja majd el. Bármelyiket is választjuk, a tömörítés soha ne maradjon el, és amennyiben van rá lehetőségünk, akár magának az alapnak is hagyhatunk 25-30 centiméteres vastagságot, ügyelve arra, hogy a felső murvázott felület legalább 10-15 centiméternyi lehessen.

Soha ne spóroljunk a szegélyen

A következő dolog, amire mindenképpen figyeljünk oda, ha murvázott feljáró kialakításában gondolkozunk, az nem más, mint a szegélyezés. Azért olyan lényeges, mert szegély nélkül egyetlen ömlesztett anyagból készült felület sem maradhat a helyén. Amennyiben nagy terhelésnek tennénk ki a kérdéses közeget, akkor érdemes masszívabb szegélyt választanunk, így például vannak kifejezetten ebből a célból készített betonlapok, melyeket speciális betonmasszával nagyon hatékonyan stabilizálhatunk a földben. Ügyeljünk arra, hogy felszínük mindig magasabbra lógjon a földtől, néhány centiméterrel legyen magasabb, ami nemcsak a kertgondozás miatt lehet előnyös, hanem azért is, mert így kisebb az esélye a murva szétszóródásának.

Hiába gondoskodunk ugyanis a megfelelő döngölésről, a murvázott felület ennek ellenére nagyon gyakran képes kimozdulni a helyéről, különösképpen akkor, ha nemcsak autóval, hanem gyalogosan is járnak rajta. A szegély azonban segít abban, hogy az ömlesztett anyag jelentős része a helyén maradjon. Természetesen a szegély nemcsak betonlapból állhat, hanem más alternatív megoldások is ideálisak lehetnek. A kisebb terhelésű feljárók – vagy járdák esetén – például léteznek sokkal olcsóbb műanyag megoldások, de amennyiben valamilyen házi alternatívát választanánk, akkor bontott tömörtégla is nagyszerű szegély lehet ilyenkor – természetesen megfelelő alkalmazás esetén.

A fóliázással sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat

Amire még nagyon fontos odafigyelni, ha murvázott feljárót készítünk, hogy a fóliázást soha ne feledjük el. Miért olyan fontos ez? Elmagyarázzuk! Ma már vannak olyan speciális fóliák, amelyek a vizet áteresztik, azonban visszafelé már nem ennyire engedékenyek. Ez egy murvázott felületnél fontos tulajdonság, hiszen esőzések alkalmával nem engedi, hogy megálljon a víz, lévén a murva nagyszerű vízáteresztő képességgel rendelkezik, egy jó geotextília pedig nem hagyja, hogy a nedvesség megálljon, tovább engedi a talaj irányába. Emiatt azonban még nem kellene fóliát használni, ennek a kiegészítőnek a valódi funkciója az, hogy lentről ne engedje felnőni a gazt.

Nyilván a megfelelően alapozott murvás feljárókat ez nem fenyegeti túlzottan, azonban így is erősen ajánlott, hogy legalább a fundamentum és a felső felület közé, de még jobb, ha már a fundamentum alá helyezünk geotextíliát ebből a célból, hiszen így normál esetben biztosan nem kell attól tartanunk, hogy gyomnövények tarkítják a frissen murvázott felületet. Természetesen ez még nem garancia arra, hogy soha nem nő egyetlen gyom sem a feljárón, hiszen amint a fentiekben már utaltunk rá, elegendő csak a rossz szegélyhasználat vagy a helytelen kialakítás ahhoz, hogy ilyen problémákat tapasztalhassunk. Hosszabb távon természetesen nehezen lehet megakadályozni a folyamatot, ez azonban már a karbantartás része, így ha csökkentenénk a későbbi kellemetlenségeinket, a fóliázást soha ne hagyjuk ki a képletből.