Mit kell tudni a beton utókezeléséről?

A betonozásról a magyar emberek egy jelentős része úgy gondolja, hogy nem kell hozzá megfelelő szakember, hiszen kőműves nélkül is jó eredményt lehet elérni. Bár a gyakorlat sok esetben tényleg fontosabb, mint konkrétan a szaktudás, ugyanakkor a legtöbbször nem is annyira a betonmassza megkeverésével van probléma – különösen annak fényében, hogy ma már rendelhető földnedves beton –, sokkal inkább azzal, hogy az emberek nem tudják, milyen utókezelésre van szüksége a frissen elterített masszának.

A Békás Logistic kínálatából elérhető földnedves beton esetében például az arányok vagy a minőség miatt biztosan nem kell aggodalmaskodnunk, ellenben még ilyen ömlesztett anyag esetén is előfordulhat, hogy a nem megfelelő utókezelés vagy utómunka miatt a végeredmény problémás lesz. Idő előtt kiszárad, megégeti a napsugárzás, esetleg túl sok nedvességet kap, és ilyenkor a felület megreped, aprózódásnak indul, töredezni kezd, azaz minősége komoly kívánnivalót hagy maga után.

Fontos tisztában lenni a beton kötési idejével

Mielőtt alaposabban is megismerkednénk a beton utókezelésének sajátosságaival, elengedhetetlen tisztában lenni a kötési időhöz kapcsolódó tulajdonságokkal, hiszen ez nagyban meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek elengedhetetlenek a későbbiekben. Akár földnedves betonról, akár otthon kevert masszáról van szó, a kötési idő a frissen bedolgozott massza esetében általában 3-24 órát vesz igénybe, amire természetesen rengeteg különféle külső tényező is befolyással van.

A szárazabb, naposabb, melegebb időszakokban például inkább a minimum értékek felé tendál a kötési idő, míg nedvesebb, hűvösebb időjárás esetén akár ténylegesen is elérheti, sőt esetenként meg is haladhatja a 24 órát. Fontos azonban különbséget tenni két érték között a beton kapcsán, hiszen a kötés és a szilárdulás ennél az ömlesztett terméknél alapvetően közel sem jelenti ugyanazt.

A kötés ugyanis az, amikor a betonmassza már szilárdnak tűnik, már elbírja az ember súlyát, ha rálép, tehát nem lehet formálni, legfeljebb csak karcolni bele. Ez azonban még közel sem jelenti azt, hogy a betonfelület elkészült és teljes egészében használható, hiszen az első nap után rengeteg gondozást, illetve odafigyelést igényel addig a pontig, amíg teljesen meg nem szilárdul. Merthogy az első 24 órát követően is rengeteg kémiai folyamat zajlik le a betonmasszában, amihez emberi segítségre lesz szükség, és hosszú hetekig eltarthat.

Maga a szilárdulás ugyanis a szakmai mérések, észrevételek és ajánlások alapján egy friss betonfelület esetén akár 28 napig is elhúzódhat. Azért fontos megvárni ezt az értéket, mert a mérések alapján ilyenkor éri el a beton a szükséges nyomószilárdságot, korábban a túlterheléssel még maradandó károkat okozhatunk benne, illetve azzal is, ha nem gondozzuk megfelelően. A földnedves beton esetén például az első hét után a betonfelület még mindig csak a végleges szilárdságának a nagyjából 60-70 százalékát éri el, de ezt is csak akkor, ha gondozva volt. Ellenkező esetben nem kizárt, hogy soha nem tudja meghaladni azt az értéket, ami egy betonfelülettől elvárható lenne.

Fontos azonban kiemelni, hogy az utókezelés a külső hőmérsékletek, a körülmények függvénye is, hiszen alacsony hőmérsékleten a beton mindig lassabban köt, míg magasabb hőmérsékleten általában gyorsabban. Ezért az utólagos kezelési eljárást egyaránt mindig ehhez kell igazítani.

A beton utókezelése melegebb időjárás esetén

Amennyiben a friss beton a nyári időszakban, különösen a melegebb napokon lett elterítve, akkor a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a bekevert cement számára a hidratációt. Amennyiben ugyanis a kötőanyag nem jut elegendő mennyiségű vízhez, akkor a friss beton idő előtt kiszáradhat, ami a végeredmény minőségének és tartósságának romlásához vezethet. A túl magas hőmérsékletek mellett az erőteljes UV-sugárzás és a nagy szél is negatívan befolyásolhatja a folyamatot.

Amint a beton kötni kezd, ezáltal száradásnak indul a felső része, rögtön meg kell kezdeni az utókezelést, hogy a kipárolgó víznek a pótlása megtörténhessen, a felület ne repedezzen meg. A beton locsolásának folyamatosnak kell lennie, ha elmarad vagy csak egyszer is túlzottan kiszárad, akkor az negatív hatást gyakorolhat a későbbiekben a nyomószilárdság értékére. Fontos azonban odafigyelni arra, hogy a túl sok víz sem optimális a beton számára, ezért bármelyik módszert is alkalmazzuk, az nagy odafigyelést igényel.

Hogy milyen módszerekkel tudjuk nedvesen tartani a betont a nyári időszakban?

Az egyik legáltalánosabb és leggyakrabban alkalmazott módszer – melynek népszerűsége az egyszerűségéből fakad –, hogy a friss beton felületét, ha nem is folyamatosan, de megfelelő időközönként le kell permetezni friss vízzel annak érdekében, hogy ne száradjon ki.

Jó megoldás lehet az is, ha a beton felületére olyan anyagot terítünk, ami megóvja a napsütéstől és a káros sugárzásoktól, ezen felül pedig állandó nedvességet biztosít neki. A geotextília például ebből a szempontból kiváló választás, noha kifejezetten drága dolog, ha csak ezért vásároljuk.

Az egyik legmodernebb megoldás, ha a frissen elterített földnedves beton felületét valamilyen párazáró szerrel vonjuk be annak érdekében, hogy ezzel tudjuk megakadályozni a benne elhelyezkedő nedvességtartalom elpárolgását. Lényeges azonban itt megjegyezni, hogy ez a megoldás általában csak olyan betonfelületen alkalmazható, amely csupaszon marad, tehát nem kerül rá semmiféle burkolat, festés vagy más olyan anyag, aminek később ehhez a felülethez kell tapadnia.

A beton utókezelése hűvösebb időjárás esetén

Természetesen hűvösebb időjárás esetén is nagyon lényeges, hogy megfelelő kezelést kapjon a frissen elterített beton annak érdekében, hogy a végeredmény minősége és nyomószilárdsága megfelelő legyen. Mivel a beton az elterítést követő 24 órában tud a leginkább károsodni, ezért ilyenkor kell igazán nagy figyelmet fordítani rá. Ha például ebben az állapotban megfagy, kiszárad vagy más egyéb történik vele, akkor a későbbiekben vagy egyáltalán nem, vagy csak részben szilárdul majd meg.

A hideg időjárás esetén ugyanis jellemzően a fagy és az elhúzódó szilárdulás okozza a legnagyobb gondot, amire az első nap után is oda kell figyelni. Nem szerencsés például, ha az első hetekben fagyhatás éri a friss betont, mert ilyenkor a szilárdulási idő akár a háromszorosára is növekedhet, és a végleges minőség messze elmarad az előírtaktól.

Ezért lehet fontos hideg időben valamilyen kötésgyorsító adalékanyag alkalmazása, de van még néhány hasznos tanács, amit érdemes megfogadni.

Amennyiben a hőmérséklet várhatóan csak 0 Celsius fok közelébe süllyed, de már 10 Celsius fok alatt van, akkor mindig gondoskodni kell a friss betonmassza takarásáról, a locsolását pedig általában melegebb, legalább 10 Celsius fokos vízzel végezni.

Ha a hőmérő higanyszála -5 Celsius fokig süllyedhet, akkor sokkal jelentősebb, vastagabb takarásra lesz szükség úgy, hogy legalább 20 centiméternyi légrés maradjon a szigetelés és a beton között. Ha van rá lehetőség, érdemes lehet itt valamilyen hősugárzó készülékkel a légüres teret fűteni, illetve legalább 10 Celsius fokon tartani.

Előfordulhat ennél is hidegebb időjárás. Nagyjából -10 Celsius fokig a takaráson alapuló, illetve melegítésre épülő módszer még működik, de sokkal nagyobb léptékben kell gondolkodnunk vele. Amennyiben ezt nem tudjuk biztosítani, akkor érdemes a munkát elhalasztani, sőt -10 Celsius fok alatt egyáltalán nem szabad nekiállni.