A sóder nem megfelelő tömörítése sok gondot okozhat

Alapvetően a sóder az esetek többségében a tipikus láthatatlan hős kategóriájába sorolható, hiszen egy olyan ömlesztett anyagról van szó, ami többnyire nem látható, ugyanakkor elengedhetetlenül fontos bizonyos épületek vagy szerkezetek kialakításakor.

Különösen igaz ez például házak építésekor, amelyeknél lényeges, hogy ömlesztett talajréteg-szerkezetre kerüljenek, hiszen ez nemcsak a fundamentum, hanem a ház megfelelő alátámasztásáról és biztonságos tartásáról is gondoskodik.

Sajnos még ma is nagyon gyakran alkalmaznak egyszerű döngölt földet új építésű ingatlanok kialakításakor, azonban tudni kell, hogy ha igazán tartós és jó megoldást akarunk, akkor ahhoz elengedhetetlen valamilyen szilárdabb alábélelést nyújtani az alap számára.

Ehhez biztosít megfelelő hátteret a Békás Logistic kínálatából is megvásárolható sóder, amelynek különösen a nagyobb szemcseméretű, jól tömöríthető változata hozhat kielégítő eredményeket ilyen esetekben.

Lássuk azonban, hogy mit kell tudni a téma kapcsán, illetve milyen problémákat okozhat, ha nem megfelelő alaprétegre, sőt nem helyesen tömörített sóderre épül egy ingatlan.

Miért nem jó választás a tömörített föld a házalap alá?

Magyarországon általánosságban a nyolcvanas évekig minden téglaépítésű lakóház úgy épült, hogy a fundamentum alá egyszerű döngölt föld került. Bár többségük még ma is tökéletesen áll és ellátja a feladatát, azonban nagyon sok esetben okozott problémát, illetve utólagos költségeket ez a megoldás.

A föld ugyanis nem tudja elnyelni például a mozgásból fakadó erőket, de a legnagyobb gond, hogy közvetlenül átadja a talajvizet az alap számára, ami a sódernél nem jellemző. Emiatt is látható annyi régi épületnél repedezettség vagy vizesedő lábazat, amihez akár az alap törése és süllyedése is társulhat.

Szerencsére a kilencvenes években már itthon is elterjedt, hogy az alapozáskor a betonréteg alatt sódert vagy valamilyen kőzúzalékot alkalmaznak, sőt gyakran egyszerű törmelék került a fundamentum alá, hiszen rengetegen építkeztek olyan helyre, ahol korábban régi ház állt, így annak a romjait egyszerűen beledolgozták az alapba.

Az egyszerű föld alkalmazása azért sem szerencsés, mert nem lehet olyan tartós formában és szilárdan döngölni, mint például a sódert vagy a kőzúzalékot. A földet még iszapolással sem tudjuk egyenletesen, illetve tartósan tömöríteni, ami hosszabb távon alapsüllyedést, illetve a fentiekben már megnevezett problémákat idézheti elő.

Miért a sóder a legjobb alapréteg?

Mert a földdel ellentétben nagyon könnyen és egyenletesen tömöríthető, ezen felül pedig amennyiben a szilárd darabkák egymásra ülnek, az sokkal stabilabb hátteret képes biztosítani a házalap számára, mint bármi más.

Nagy előnye továbbá, hogy mivel a sóder szilárd szikladarabokból áll össze, ezért nem tudja magába szívni, sőt tárolni sem a vizet, így nem adja át a fundamentum számára, márpedig a talajvíz felszivárgása nagyon sok régi épület esetén okoz komoly problémákat.

A sóder mellett természetesen más ömlesztett anyagok is ideálisak ebből a célból, így például valamennyi zúzalék jó megoldás lehet, a murva, a bazalt, de még a darált beton is, azonban a sóder ára és hozzáférhetősége miatt a többség inkább ezt választja.

Fontos ugyanakkor, hogy csak jó minőségű sódert válasszunk erre a feladatra, hiszen a túl sok földdel vagy agyaggal kevert, nem mosott ömlesztett anyag kevésbé tömöríthető olyan hatásosan, mint a tiszta sóder, sőt mi több, a túl sok agyag a talajvizet is felszivárogtathatja az alaphoz.

Így alakítsuk ki a megfelelő sóderes alapréteget!

Adja magát a kérdés a fentiek után, hogy miként kell kialakítani úgy sóderréteget, hogy az minden tekintetben megfeleljen a fentieknek és ne okozzon problémát hosszabb távon?

Az első és legfontosabb a megfelelően vastag réteg. Ha a betonalap alá kellő védelmet szeretnénk, akkor legalább 15-20 centiméter mélységben gondolkozzunk az alapréteggel. Ez nemcsak házépítésnél, hanem egy egyszerű autóbeálló kialakításánál is fontos lehet, ha hosszú távra tervezünk vele.

Ne felejtsük el, hogy a 15-20 centiméter a döngölés után értendő, hiszen a sóder nagyon jól ülepíthető ömlesztett anyag, ennek megfelelően több centimétert is képes tömörödni, ha ideális módszert alkalmazunk ehhez.

Házalapnál ajánlott például a sóderágy alatti részt előzőleg fellocsolni, kicsit beiszapolni, hiszen így a sóderréteg első néhány centimétere alaposan beleül a földbe, ezzel megelőzve az esetleges problémás ülepedést.

Lényeges továbbá odafigyelni a megfelelő döngölésre, amihez nem elegendő a kézi erő, hanem lapvibrátorra vagy békára is szükség lesz, sőt ezeket az eszközöket legalább 10 centiméteres rétegekben használjuk.

Milyen problémákkal találkozhatunk, ha nem megfelelően tömörítjük a sódert?

Amennyiben nem megfelelően tömörített alaprétegre építjük házunkat vagy készítünk más egyéb építményt, akkor az nagyon sokféle problémát előidézhet. A fentiekben már említettük a talajvíz szivárgását, ami az alapon keresztül nem megfelelő vízszigetelés esetén akár a lábazatig vagy a falakig is eljuthat.

Mivel a nem megfelelő tömörítésből fakadóan a talaj mozgásban maradhat, ezért az alap is megereszkedhet – különösen abban az esetben, ha nem alkalmaztak hozzá erős vasbeton szerkezetet –, ami a falak repedezéséhez, az ingatlan statikai állapotának drasztikus romlásához vezethet.

Végső soron akár teljesen lakhatatlanná válhat tőle a ház, de enyhébb esetben is okozhat nagyon látványos kellemetlenségeket. A süllyedés miatt ugyanis a válaszfalak elválhatnak a mennyezettől, a padlóburkolat megreped, a burkolatszegélyek eltávolodnak egymástól, tehát az egész ház esztétikai és statikai értéke leromlik.

Ma már vannak olyan módszerek, amelyek utólagos alapozási munkálatokkal lehetőséget biztosítanak az ilyen süllyedések orvoslására, de ezek jellemzően nagyon költségesek, és egy újépítésű ingatlan esetében sokan nem is szívesen költenek ilyenekre.

Arról nem is beszélve, hogy az így keletkezett repedések eltüntetése kívül és belül egyaránt további súlyos költségeket emészt fel. Kívülről komplett hőszigetelésre, vakolásra és színezésre lehet szükség, belülről glettelési és festési munkálatokra, de a padló repedéseinél még extra betonozásra és önterülő megoldások alkalmazására is.