Az ömlesztett anyagoknak csak egy része építőanyag
Ezen a ponton nagyon fontos azonban kiemelni, hogy bár sok esetben összemossák, egy kalap alá sorolják az építőanyagokat és az ömlesztett anyagokat, valójában azonban két olyan területről van szó, ami valójában nem említhető egy lapon minden egyes esetben.
Az ugyanis tény, hogy például sóder nélkül nincs építkezés, de példának okáért a murva vagy a termőföld már olyan ömlesztett anyagok, melyek teljesen függetlennek tekinthetők az építőipartól, hiszen nincs szükség rájuk például egy ház felújításánál vagy felépítésénél, maximum csak az ingatlan környezetének kialakításakor.
Részben ennek köszönhető, hogy konkrétan az ömlesztett anyagok ára nem jutott még a klasszikus építőanyagok sorsára. Legalábbis Magyarországon nem, hiszen vannak olyan részei a világnak, ahol állandó hiány van például a sóderből és a homokból. Ezekben a régiókban nyilván drasztikus drágulás kezdődött, de hazánkban még nem érzékelünk ebből semmit sem.
Hogy mi ennek az oka és mi várhat az ömlesztett anyagok piacára 2022-ben? Pontosan erre a kérdésre kerestük a válaszokat az alábbiakban, amihez azonban előbb fontos tisztába tenni, hogy mi történt, illetve történik jelenleg is az építőanyagok piacán.
Miért emelkedett meg drasztikusan az építőanyagok ára?
Amennyiben szeretnénk megérteni az aktuális helyzetet, akkor nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen okok vezettek el odáig, hogy az építőanyagok ára 2021-ben annyira megemelkedett.
Minden folyamat elindítója a Covid-járvány volt, melynek megjelenése teljesen felforgatta addigi életünket, ezáltal olyan gazdasági folyamatokat indított útnak, melyek egyfajta dominóhatást keltve egymás után húzták lefelé az ágazatokat.
A járványhelyzetből fakadó lezárások és korlátozások miatt ugyanis előbb komoly gondot okozott az infláció, majd ennek hatására megugrott az euró árfolyam, illetve növekedésnek indultak az energiaárak is. Ennek a négy tényezőnek köszönhető a leginkább, hogy az építőanyagok ára gyakorlatilag soha nem látott magasságokba emelkedett.
Semmi sem utal arra, hogy 2022-ben normalizálódna a helyzet
Bár konkrétan a növekedés oka a fentiek alapján talán mindenkinek világos lehet már, az viszont még közel sem, hogy mikor számíthatunk valamilyen ellentétes irányú, azaz pénztárcánk szempontjából előnyös hatásokra?
Sajnálatos módon a jelen helyzetben semmilyen jel sem utal arra, hogy a közeli jövőben változna a helyzet, emiatt nemhogy a folyamatos áremelkedés megállására nincs reális esély, de mindemellett egyre inkább úgy tűnik, hogy 2022-ben tovább fokozódik a helyzet.
Nyilván az infláció csökkenésével és a gazdasági helyzet élénkülésével mérsékelhetők lehetnek hosszabb távon a túlzottan elszállt árak, azonban a korábbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy azok a termékek, melyek egyszer megdrágultak korábban, azok ritkán válnak olcsóbbá, és gyakorlatilag soha nem csökken vissza az áruk a korábbi szintekre.
Tovább drágulhat a fa és a szigetelőanyag
Noha minden építőanyag kapcsán további drágulások várhatók 2022-ben, ugyanakkor lesznek ismét olyan termékek, melyek kiemelkedőbb növekedést mutathatnak. A jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy a már 2021-ben is sok esetben aranyáron mért fa jövőre még tovább drágulhat, de a szigetelőanyagok, sőt a vasanyagok ára szintén emelkedést produkálhat.
Ezek a termékek természetesen az egész piacra hatással lesznek, hiszen nincs áremelkedés következmények nélkül. Adja magát azonban a kérdés ezt követően, hogy mi várható az ömlesztett anyagok tekintetében? Vajon esetükben is ilyen drasztikus áremelkedéssel számolhatnak majd a felhasználók, vagy ezeknél a termékeknél megmaradnak a korábbi trendek?
Az ömlesztett anyagok ára várhatóan nem változik jelentősen
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy 2022-ben az építőanyagok árának további emelkedése nem lesz nagyobb hatással az ömlesztett anyagokra, aminek több oka is van. Az előrejelzések egyébiránt főként a 2021-es megfigyelésekre épülnek, hiszen dacára az elmúlt hónapokban történteknek, a homok, a murva, a sóder, a termőföld vagy a bazalt ára nem mutatott jelentősebb drágulást.
Ez pedig várhatóan a jövő esztendőben is így marad, vagyis aki a jövő év első felében tervezi egy nagyobb mennyiségű ömlesztett anyag beszerzését, az közel ugyanolyan árakkal találkozhat, mint 2021-ben. Amennyiben lesz is drágulás, az a közelébe sem ér a különféle építőanyagoknál tapasztalt növekedés mértékével.
Az ömlesztett anyagok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági helyzetnek
Hogy miért nem olyan kiszolgáltatottak a gazdasági helyzetnek az ömlesztett anyagok? Ennek az oka leginkább természetes jellegükből fakad, ezáltal például mindegyiküket speciális bányából nyerik, és onnan azonnal kiszállítják a helyszínre, maximum osztályozzák vagy tisztítják őket.
Ennek köszönhetően sokkal kisebb hatást gyakorolnak rá az energiaár növekedések, így legfeljebb a logisztikai és a kitermelési költségek, miközben az építőanyagokat ezen felül rengeteg előállítási költség és egyebek is sújtják. Egy zsákos habarcs vagy egy tégla elkészítéséhez például eleve többféle alapanyag kell, többféle munkafolyamaton esnek át ahhoz, hogy késztermékekké váljanak, vagyis már a legkisebb energiaár-növekedés, a legkisebb infláció is azonnal érezhető lesz rajtuk.
Természetesen ezek a hatások az ömlesztett anyagok árát is befolyásolják némileg, hiszen a szállításkor vagy a bányászat során felhasznált üzemanyag, illetve egyéb energiaforrások növekedése közvetlenül ezeken a termékeken is megmutatkozik majd. Mivel azonban kevesebb ilyen tényező éri őket, illetve lényegesen kisebb hatásfok mellett – gondolunk itt arra, hogy például a sóder egyenesen a bányából kiszállítható, míg a téglát előbb a kereskedőhöz, majd onnan kell a helyszínre vinni –, az árnövelő tényezők lényegesen kisebbek lesznek.
Hiány nem várható az ömlesztett anyagok piacán
A magasabb árak mellett nagyon fontos kiemelni még az építőanyagok kapcsán azt is, hogy ezeknél a termékeknél igencsak komoly problémát okozott gyakran a hiány is. Voltak olyan építőanyagok, mint például a kőzetgyapot, amiből nem ritkán több hónapig nem állt rendelkezésre elegendő készlet, ami kiszolgálta volna itthon az építkezőket, de a fa is jelentős hiánytermékké vált.
Ez a probléma azonban előreláthatólag nem jelenhet meg az ömlesztett anyagok piacán. Bizonyos külföldi országokban talán okozhat gondokat az ellátás, azonban itt Magyarországon különösen jó az ellátottság mindenből, legyen szó homokról, sóderről vagy éppen murváról, hatalmas utánpótlással rendelkező bányák találhatók az egész országban.
Országhatárokon belül tehát aligha számíthatunk arra, hogy minimális drágulás mellett esetleg ne lehessen például tartósan sódert kapni valamelyik megyében, ami hátráltathat néhány építkezést vagy beruházást. Nyilván lesznek olyan országok vagy régiók a Földön, ahol a járványhelyzet tovább súlyosbítja a már eddig is rendkívül problémás ellátási láncot, de Magyarország olyan szerencsés környezetben fekszik, hogy nálunk jelentős hiánnyal nem kell számolnunk az ömlesztett anyagok piacán.