Mire figyeljünk a földnedves betonnál télen?

A betonozás mondhatni egy tipikusan nyári elfoglaltság, amit az emberek többsége igyekszik a melegebb időszakokra időzíteni. Adja magát azonban a kérdés, hogy mégis miként lehet az, hogy olyan sok ingatlan épül folyamatosan a téli szezonban is? Ennek az oka több tőről fakad, de leginkább két dolog áll a hátterében. Az egyik a globális felmelegedés hatására bekövetkezett klímaváltozás, hiszen manapság már csak nagyon ritkán fordulnak el olyan tartós és olyan jelentős fagyos időszakok, mint az elmúlt években. A másik pedig az, hogy már léteznek olyan speciális adalékok, melyek bizonyos betonszármazékok esetében megtámogatják a kötést a hidegebb időszakokban is, illetve megakadályozzák, hogy a mínuszok, így a fagy kárt tudjon tenni a szerkezetben.

A Békás Logistic kínálatából is rendelhető földnedves beton alkalmazása azonban nagyobb odafigyelést igényel, így az alábbiakból kideríthetjük például, hogy a fagyálló adalék esetében nem a legszerencsésebb megoldás, de azért más egyébre is oda kell figyelni, ha hidegeb időszakban dolgoznánk vele. Az természetesen tévedés, hogy télen nem lehet felhasználni a földnedves betont, ezért is íródott az alábbi cikk, aminek részeként minden szempontból aprólékosan sorra vesszük, hogy mire kell odafigyelnünk abban az esetben, ha a téli időszakban szeretnénk földnedves betont használni, amiről köztudott, hogy egységesebb aránya és kisebb víztartalma miatt nemcsak télen, hanem az év minden időszakában nagyszerű döntés lehet. Lássuk azonban most a téli időjáráshoz kapcsolódó szempontokat!

Miért nem szerencsés télen betonozni?

Adja magát a kérdés a fentiek után, hogy miért nem szerencsés a téli időszakban betonozni? Ennek az oka leginkább az időjárás viszontagságaiban keresendő, hiszen a beton kötését rengeteg különféle tényező befolyásolja, így a megfelelő kémiai reakciók érdekében megfelelő hőmérsékletre lesz szükség hozzá, illetve természetesen a páratartalom mértéke sem elhanyagolható. Merthogy nemcsak azért időzítik a legtöbben a nyári időszakra a betonozást, mert akkor sok a napsütés és meleg van – itt érdemes kiemelni, hogy a nagy meleg sem a legszerencsésebb ilyenkor, hiszen idő előtt kiszárítja a betonmasszát, ami szintén elégtelen kötéshez vezet –, hanem azért is, mert keveset esik az eső.

A beton ugyanis optimális esetben sóder, cement és víz keveréke. Rendkívül lényeges, hogy az arányok betartásra kerüljenek, hiszen amennyiben valamiből több vagy kevesebb kerül a masszába, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek. Talán erős kijelentés lehet, de amennyiben egy ház alapja kapcsán lesz problémás a beton, és az néhány év után megreped, majd megsüllyed, mindez pedig olyan mértékben, hogy már az utólagos megoldások sem eredményesek, akkor több milliós kár is érhet minket. Természetesen ez csak egy extrém példa volt, hiszen a beton meglepően szélsőséges közegben és körülmények között is meglepően jól meg tud kötni, legfeljebb több időre van szükség hozzá.

Amiért azonban a téli időszak nem túl szerencsés ehhez, az leginkább a magas páratartalom és az alacsony hőmérsékletek. A klímaváltozás miatt ugyanis a tél manapság rendkívül csapadékos, és ez a csapadék általában cseppfolyós halmazállapotban érkezik, ami mellé köd és pára csatlakozik. Ez azonban alaposan megnehezítheti még a földnedves beton kötését, hiszen ha csak minimális mennyiségben is, de folyamatosan nedvesen tartja a betonozott felületet, ami elégtelen kötést hoz létre, azaz nem tud végbe menni az a kémiai reakció, aminek hatására a cement összefogja a sódert.

Ennél is komolyabb gondot jelent a fagy. Bár manapság egyre ritkábban találkozni tartós talajmenti faggyal, azonban még mindig előfordulhat, és ha napokon keresztül -5 Celsius fok alá csökken a hőmérő higanyszála, akkor az már komoly kárt okozhat a beton formálódó szerkezetében. A nedvesség hatására ugyanis fagykristályok alakulnak ki a betonban, ami mindig térfogatváltozással járó folyamat, mely repedéseket hoz létre benne, ezzel idő előtt roncsolva a belső szerkezetét. Ez már rövidtávon is rengeteg kellemetlen szerkezeti problémát idézhet elő.

Nem mindegy, hogy kültéren vagy beltéren betonozunk

Nyilvánvalóan nem elhanyagolható szempont, hogy a téli időszakban kültéren vagy beltéren betonozunk. A fentiek rendszerint csak akkor jelentenek problémát, ha a szabad ég alatt dolgoznánk a földnedves betonnal, tető alatt és zárt térben általában sokkal jobban kizárhatók a külső tényezők. Példának okáért biztosítható extra fűtés, garantáltan nem kell félnünk a magas páratartalomtól, illetve az ebből fakadó plusz nedvességtől, tehát kijelenthető, hogy amennyiben beltéri munkát végeznénk – például aljzatot alakítanánk ki –, akkor a földnedves beton télen is jó megoldás lesz. Nyilván a keverést nem lehet nagy mínuszokban és szakadó esőben végezni a szabadtéren, de ha az időjárás kegyes hozzánk, akkor nem lesz probléma.

Mi a megoldás, ha télen betonoznánk?

Hogy mi a teendő akkor, ha mindenképpen télen kell dolgoznunk a földnedves betonnal, és kültéri munkáról van szó? Ebben az esetben sajnos csak a szerencsére bízhatjuk magunkat, hiszen oda kell figyelnünk az időjárásra, illetve annak viszontagságaira egyaránt. Fontos figyelemmel követnünk, hogy mikor lesz olyan időszak, amikor napközben napsütés, de legalább pára- és esőmentes nappalok lesznek, és közben éjszaka sem hűl 0 Celsius fok alá a hőmérséklet. A téli időszakban nehéz ilyen napokat kifogni, azonban nem lehetetlen, így érdemes követni az előrejelzéseket.

Sokat segíthet továbbá a kültéri betonozásban télen egy sátor. Egy nagyobb ponyvával ugyanis könnyedén kivédhetjük a téli időjárás legtöbb kellemetlenségét, különös tekintettel a nedvességtartalom szabályozására. A beton ugyanis napsütés nélkül is megköt, ha kellően száraz közeget biztosítunk számára, egy sátorponyvával pedig ez ma már könnyedén kivitelezhető. Sőt mi több, ha olyan sátorról van szó, melynek oldalai is vannak, akkor valamilyen mobilizált fűtéssel akár még a hőmérsékletet is szabályozhatjuk alatta, vagyis a téli időszak másik nagy problémáját, az alacsony hőmérsékletet egyaránt kizárhatjuk.

A legjobb megoldás azonban az, ha inkább türelmesek maradunk néhány hétig, és megvárjuk a tavaszt. Ezzel nemcsak a fagyos időszakoknak mehetünk elébe, hanem a ködös, párás időjárásnak is, tehát sokkal ideálisabb közeget biztosíthatunk ezzel a munkához, és a csapadékosabb napokat leszámítva lényegesen könnyebben találhatunk olyan időszakot a betonozáshoz, amikor a massza egyszerűbben megköt majd.

Földnedves beton + fagyálló adalék? Nem a legjobb forgatókönyv!

Egyre többször hallani különféle fagyálló adalékokról a betonozás kapcsán, melyek segítségével ma már télen sem kell leállni az építkezésekkel. Valóban léteznek ilyen csodaszernek beállított adalékok, azonban két dolgot fontos megjegyezni itt.

Az egyik, hogy ezek hatása hosszabb távon még nem mérhető, így nem lehetünk biztosak abban, hogy egy ilyen adalékkal elkészített fundamentum ugyanolyan tartós lesz-e, mint egy hagyományos eljárással készült alap.

A másik pedig, hogy a földnedves betonhoz kifejezetten nehézkes egyenlő arányban hozzákeverni ilyen adalékot, ezért előfordulhat, hogy csak nagyobb kárt teszünk vele, mint amennyi hasznot hoz.

Ezért szerencsésebb inkább megmaradni a földnedves betonnal is a hagyományos módszereknél, és nem az adalékokra bízni azt a munkát, amit évszázadok óta a természetes kémia végez.