A sóder ára az építkezés költségeiben

Volt időszak, amikor egy építkezéskor csak az számított, hogy legyen elegendő sóder, cement és tégla, valamint némi faanyag a tetőszerkezethez, a többi pedig már csak részletkérdés volt. Ezek az idők mára elmúltak, és egy építkezés költségeit számtalan tényező befolyásolja, azonban a sóder, mint ömlesztett termék továbbra is az egyik leginkább meghatározó ezen a téren. Hogy mi ennek az oka? Leginkább az, hogy a sóder valamennyi olyan alapvető munkához szükséges az építkezéskor, ami elengedhetetlen a megfelelően tartós épület kialakításához.

A Békás Logistic kínálatából piacvezető áron elérhető sóder valamennyi típusa elengedhetetlenül fontos tehát az építkezéshez, és minél nagyobb mennyiségről beszélünk, sőt minél jobban emelkednek a piacon az árak, az annál nagyobb hatást gyakorol az építkezés költségeire. Hogy mégis milyen fontos tényező az építkezéskor a sóder, azt az alábbiakban vettük sorra, és amint kiderül majd: csupa olyan munkafolyamat kapcsán kell az ömlesztett termék, ahol nincs alternatíva, ezeknek az elemeknek muszáj elkészülniük ahhoz, hogy a ház felépülhessen. Lássuk, hogy melyek ezek!

Alapozás

A legtöbb sódert egy építkezés során az alap kialakítása veszi fel. Nem véletlenül, hiszen a fundamentumnak rendkívül robusztusnak kell lennie, lévén még egy egyszintes ház esetén is óriási terhet muszáj elviselnie évtizedeken át. Noha rengeteg külső tényezőtől, illetve a tervektől is függ, hogy milyen mély, illetve milyen széles lesz a ház alapja, de jellemző, hogy csak ehhez a munkafázishoz egy nagyobb teherautónyi sóder elfogy, hiszen a mélység tekintetében fagyhatár alá kell menni, és a szélesség terén is fontos a megfelelően masszív megoldások alkalmazása.

Általánosságban kijelenthető, hogy egy házalap mélysége legalább 80 centiméter, a szélessége pedig 60 centiméter, de fontos hangsúlyozni, hogy lehetnek eltérések, méghozzá inkább negatív, mint pozitív irányban. A rosszminőségű talaj vagy az emeletes kialakítás, netán a pinceszint igénye például rögtön felülírják ezeket az értékeket, ami sok-sok extra köbméter sóderigényt jelent.

Lábazatkialakítás

Amennyiben az alapozás megtörtént, következik a lábazatkialakítás. Ezen a ponton rengeteg tényező befolyásolja, hogy mennyi sódert használnak fel leendő házunk kialakításához. Amennyiben például zsalukőből készül a lábazat, akkor az építőanyag speciális kialakításából fakadóan rengeteg beton kerül a belső üregbe, vagyis a sóderigény kimagaslónak tekinthető. Ez azonban még messze nem minden, ami ilyenkor szóba jöhet!

Fontos kiemelni ugyanis itt a lábazatkitöltést a sorból, hiszen az alap és az aljzatszint közti részt olyan anyaggal kell kitölteni az építkezés során, ami nem engedi felfelé szivárogni a vizet. A legjobb ebből a szempontból a kulé kavics, azonban leginkább a költséghatékonyság miatt még mindig nagyon népszerű a sóder használata is. Amennyiben így döntünk, az jellemzően újabb teherautónyi sóderigényt jelent az építkezéskor.

Aljzatkialakítás

Megnyugtató adat, hogy az alap- és a lábazat kialakítása igényli a legtöbb sódert egy építkezés során, azonban ez még közel sem jelenti azt, hogy máshoz nincs szükség erre az ömlesztett anyagra. Ott van például az aljzatkialakítás, amihez jellemzően az aprószemű, általában 0-8-as sódert alkalmazzák, de abból több köbmétert is elnyelhet már egy egyszintes lakás is a kialakítás során.

Falazás

Ma már direkt módon a falazáshoz nem kell külön sódert rendelni, hiszen manapság nem a helyszínen keverik azt a habarcsot, amivel a téglákat egymáshoz rögzítik. Nem árt tudni azonban, hogy a falazáshoz kért habarcs – érkezzen akár zsákban, akár bekeverve, mixerkocsiban – rengeteg sódert tartalmaz, jellemzően a legapróbb, 0-4 milliméteres típusból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy indirekt módon ehhez a folyamathoz is rengeteg ömlesztett termékért fizetünk.

Betonkoszorú

A betonkoszorú az a vasbeton szerkezet, ami az épület falszerkezetének a felső részét lezárja, illetve felkészíti a födém fogadására. Még manapság is zsaluzott betonból készül, amit a legtöbbször már mixerkocsin juttatnak el a helyszínre, de valójában ez is ugyanolyan hagyományos, nagyobb szemcserméretű sóderre épülő beton, mint amit az alaphoz használnak. Mivel nem olyan magas, mint a fundamentum – csak a szélesség hasonló –, ezért nem kell olyan sok sóderrel kalkulálni a kialakításakor, ellenben így is rengeteg ömlesztett anyagot felemészt egy megfelelő minőségű koszorú kiöntése.

Belső pucolás

A belső pucolás egészen hasonló a falazáshoz. Ebben az esetben is jellemzően csak közvetett módon találkozunk a sóderrel, hiszen ma már a munkához szükséges habarcsot nem a helyszínen keverik ki – vagy csak nagyon ritkán –, azt inkább mixerkocsival szállítják az építkezéshez, így sokkal gyorsabban, sokkal egységesebb burkolással lehet haladni a munka során. Ha tehát a belső pucoláshoz rendelünk habarcsot, tudnunk kell, hogy árának egy jelentős részét – nagyjából a 70 százalékát – az aprószemű sóder adja.

Egyéb betonfelületek

Egy épülő ingatlanon belül, illetve körülötte egyaránt rengeteg különféle betonfelületet találhatunk még, amihez sóderre lesz szükségünk. Nem is annyira a beltéren, mint inkább a kültéren kell számolnunk ezzel, így példának okáért sok beton kell a bejárati lépcsők kialakításához, de nem szabad figyelmen kívül hagyni többek között a ház körüli járdákat és az egyéb felületeket sem, amelyeknek tartós és garantáltan szilárd alapot szeretnénk adni.

Az egyéb betonfelületek általában ideálisak arra, hogy a megmaradó sódert felvegyék, ezáltal önthető belőlük a kertbe való betonkocka, készíthető belőle autófeljáró, garázsalap vagy feljáró, egyszóval az építkezést kiegészítő megoldások. Természetesen a kertben gyakran önmagában is szükség lehet a sóderre, ez azonban egy másik történet, amiről hamarosan külön cikket készítünk.