Mire ügyeljünk, ha ősszel betonoznánk?
Nagy általánosságban biztosan mindenki egyetért abban, hogy a betonozás kapcsán a főszezon a nyári időszak, amikor biztosan nincs fagy és kisebb eséllyel romlik el az idő ahhoz, hogy a szabadban dolgozhassunk. Merthogy betonozni az esetek jelentős többségében a szabadban szokás, és a nyári időszakban kevesebb az esélye a rossz időnek, de ez közel sem jelenti azt, hogy példának okáért ősszel nem lehetne végezni ezt a tevékenységet. Mi sem bizonyítja ezt jobban más, minthogy jellemzően még ebben az évszakban sem állnak le a nagy építőipari beruházások, az építkezések, hiszen kellő körültekintéssel és szakértelemmel valóban kiváló eredmény születhet.
Ehhez azonban közel sem csak szakértelemre lesz szükség, hanem arra is, hogy a munkához a megfelelő alapanyagot használjuk fel. Példának okáért a Békás Logistic kínálatából is rendelhető földnedves beton kifejezetten jó alternatívát jelent ilyen esetekben. Hogy miért van ez így? Aktuális cikkünkben többek között erre a kérdésre is válaszolunk, de nagy általánosságban körbejárjuk az őszi betonozáshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat is annak érdekében, hogy valóban kellően felkészülve állhassunk neki a munkának.
Miért jelenthet problémát ősszel a betonozás?
Kezdjük talán a legelején, az alapokkal, és magyarázzuk meg azt, hogy miért is jelenthet általánosságban problémát az őszi időszakban a betonozás, illetve miért okoz nagyobb fejtörést, mint példának okáért nyáron. Hozzátennénk azért, hogy a nyári időszakban is találhatunk olyan hátráltató tényezőket vagy mondjuk úgy, negatívumokat, amelyek komoly gondot jelentenek és ősszel nem kell számolnunk vele, tehát ebből kiindulva az őszi betonozást sem kell egyfajta mumusként kezelni. Éppen ellenkezőleg!
Bizonyos tényezőkre azonban figyelni kell. Eleve ősszel egy kicsit más a természet, az évszak egyik sajátossága, hogy sokkal párásabb a levegő, nagyobb a nedvességtartalom, kevesebb a napsugárzás, előbb sötétedik és így tovább. Ezeket mind-mind figyelembe kell vennünk, mielőtt nekiállnánk a betonozásnak. Példának okáért sokkal tovább tart ősszel a betonmassza száradás, a frissen elhúzott felület kötése, mint a nagy nyári melegben, amikor inkább arra kell figyelnünk, hogy a napsugárzás ne égesse meg a felületet, és nem arra, hogy tovább kell várni a száradással a következő munkafolyamatok elindítása előtt.
A száradás mellett egy problémás dolog lehet még az őszi időszakban – különösen az évszak végéhez közeledve –, mégpedig a fagy. Mivel a betonban a cementkötést a víz idézi elő, és annak kiszáradásával áll össze szilárd egésszé a felület, ezért nagyon lényeges, hogy a kémiai folyamat során a víz mindvégig fagypont feletti hőmérsékleten maradjon. Sőt, legalább 4-5 Celsius fokon kell tartani a felület környezetét ahhoz, hogy a megfelelő kötés megvalósulhasson, ellenkező esetben ez nem jön létre, és vagy rossz szilárdságú, vagy idő előtt károsodó eredmény születik. Amint bejönnek a talajmenti fagyok, a betonozást már csak úgy lehet elvégezni, ha megfelelő takarás biztosított számára vagy olyan speciális adalékanyag kerül bele a masszába, amivel a fagypont körüli hőmérséklet sem tud ártani neki. A modern építőiparban gyakran élnek ezzel a lehetőséggel annak érdekében, hogy még a téli időszakban se kelljen teljes mértékben, vagy maximum csak egy kis időre leállítani a munkát.
A nyári betonozáshoz képest, mit tegyünk másként ősszel?
Adja magát a kérdés, hogy mit érdemes másként csinálni abban az esetben, ha ősszel állunk neki a betonozásnak? A fentiekben részben már megválaszoltuk ezt a kérdést, illetve utalgattunk lehetőségekre, azonban lássuk most konkrétan, hogy miről van itt szó.
Az első és legfontosabb, hogy az őszi időszakban mindig igyekezzünk alaposabban is tájékozódni az időjárásról, leginkább arról, hogy milyen idő várható abban az időszakban, amikor nekilátunk a munkának. Esőben vagy nagy hidegben ugyanis értelemszerűen nem lehet ilyen feladatot végezni, hiszen a nagy hideg árt a beton minőségének, de az esőből fakadó extra nedvesség is ki tudja mosni a cementet a masszából, ami elégtelen kötéshez vezet. Nyilván minden eset más és más, így ha példának okáért tető alatt zajlik a munka, esetleg a helyszín fölé tudunk sátrat húzni, vagy a nagy hideg ellen vásárolunk speciális kiegészítő anyagot a masszába, hogy ne fagyjon meg benne a nedvesség, akkor ezek kiküszöbölhetők, de erre oda kell figyelni.
Ahogyan arra is, hogy hiába van ősszel jobb idő, a reggelek és az esték hűvösebbek, párásabbak, ami néhány nagyon fontos szabályt állít a középpontba. Az első, hogy a betonmassza sokkal lassabban köt majd, mint normál esetben, vagyis lényeges lesz hosszabb száradási időkben gondolkozni, mindemellett pedig odafigyelni arra, hogy kevesebb öntözés kell majd a felületnek, hiszen ellenkező esetben ugyanúgy kimosódhat belőle a cementanyag, de semmiképpen sem jön létre elégséges kötés. Emiatt az őszi betont gyakran nem is kell öntözni, legfeljebb a naposabb órákban, amikor közvetlen napsugárzás éri a felületét. Erre különösen oda kell figyelni, ha ősszel betonozunk, de előnyös továbbá az is, ha a hagyományos módszerek vagy a házi keverés helyett inkább földnedves betont választunk a munkához.
Miért előnyös a földnedves beton az őszi betonozáskor?
Ebből következik a kérdés, hogy miért is annyira előnyös az őszi szezonban a földnedves beton? Kezdjük ott, hogy közel sem csak ősszel, hanem az év minden időszakában jó szolgálatot tehet ez a megoldás, aminek az elsődleges oka a homogenitásban keresendő. Amennyiben valaki megvásárolja külön a cementet és a sódert, hogy egy betonkeverő segítségével betonmasszát keverjen, abból egészen jó eredmény sülhet ki, talán még olcsóbb is lehet, mint a kész anyag, de mivel sok esetben több tucatnyi keverésre lesz szükség, ez a legtöbbször több tucatnyi eltérő homogenitású anyagot eredményez majd. Magyarul ez annyit jelent, hogy minden keverésnek más száradási- és kötési ideje lesz, így a betonfelület száradás után megrepedezhet, eltérő kötési tulajdonságokat vonultathat fel, egyszóval rengeteg probléma lehet vele.
A földnedves beton alkalmazásával ez a probléma egycsapásra kiküszöbölhető, hiszen garantáltan nagyobb mennyiségben is folyamatosan ugyanolyan cement-sóder arányt kapunk, méghozzá ugyanolyan nedvesség társaságában. Ez utóbbi különösen fontos tényező itt! A földnedves beton ugyanis nincs eláztatva, nem folyik belőle a nedvesség, alapvetően egy szárazabb anyag, amit egy kis permetezéssel és betonkeverős átforgatással azonnal be lehet termelni a helyére. Kisebb az esélye annak, hogy a massza felázik, túlöntözésre kerül, miközben hamarabb is szárad, hiszen kevesebb nedvességet kell elpárologtatnia. Mivel ősszel már kevesebbet süt a Nap, ezért fontos, hogy a földnedves betonnal sokkal gyorsabban lehet haladni, mint a hagyományos betonkeverős módszerrel, ezáltal sokkal előbb száradásnak indulhat az elkészült felület. A földnedves betonhoz nem szükséges szakértelem abban a tekintetben, hogy milyen cement-sóder arány kell a masszához, mindent készen kapunk, nekünk csak át kell forgatni a keverőben, egy kis vizet adni hozzá – ha szükséges –, majd rögtön mehet is a helyére, így nagyobb mennyiségben egyaránt lehetőség van arra, hogy hamar és gyorsan a helyére kerüljön a friss betonmassza.