Az ömlesztett anyag tárolása télen

Rengeteg olyan építőanyag és ömlesztett anyag van a piacon, amelyek kapcsán a téli időszak nem tekinthető különösebben befolyásoló tényezőnek, hiszen ugyanúgy alkalmazhatók a hideg ellenére is, mint az év bármelyik másik időszakában. Fontos azonban már itt az elején kiemelni, hogy természetesen ennek az ellenkezője ugyanolyan igaznak tekinthető, így vannak olyan építőanyagok és ömlesztett termékek, melyek gondos odafigyelést igényelnek, ha télen dolgoznánk velük, de akkor is fejtörést okozhatnak, ha csak és kizárólag a tárolás lenne a fő szempont.

A Békás Logistic kínálatából elérhető ömlesztett termékek többsége szerencsére nagyon jól tárolható a téli időszakban is. Ennek az oka leginkább abban keresendő, hogy kizárólag természetes állagú, többségében főként a bányából érkező anyagot árulunk, melyek mindegyike teljesen természetes háttérrel büszkélkedhet, ennek megfelelően évszázadokon, évezredeken, sőt évmilliókon át voltak kitéve az időjárás hatásainak mindenféle különösebb probléma nélkül, így nyilvánvalóan nem most tesz majd kárt bennünk egy kis fagy, némi hó vagy eső. Ettől azonban még fontos tudni néhány fontos dolgot, ami az ömlesztett anyagok tárolásához, illetve tárolhatóságához kapcsolódik. Lássuk a legfontosabbakat!

A nedvesség a legtöbb ömlesztett anyagnak nem okoz gondot

Míg korábban a tél a fagy és a hideg időszaka volt, addig manapság már sokkal inkább a nedvesség, a csapadékosság dominál, így ami elsőként felmerülhet az ömlesztett anyagok tárolhatósága kapcsán, hogy a nedvesség mekkora kárt tesz bennük? Amennyiben rövidre akarjuk zárni ezt a témát, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az ömlesztett termékek zömének kifejezetten hasznos lehet, ha eső, illetve nedvesség éri őket, aminek az oka leginkább abban rejlik, hogy a gyakran koszos vagy poros sziklamaradványok vagy sziklatöredékek ilyenkor természetes módon megtisztulnak, és sokkal patinásabb hatást keltenek.

Természetesen nem szabad, illetve nem is lehet teljes egészében általánosítani ezen a téren, hiszen vannak olyan ömlesztett anyagok, amelyek a téli időszakban egyáltalán nem tárolhatók túl jól. A homok, a sóder vagy a termőföld például ide sorolhatók, de ezekről majd később bővebben is beszélünk, illetve adunk néhány hasznos tippet ahhoz, hogy miként lehet tárolni őket a leghidegebb időszakokban. Az olyan sziklaalapú ömlesztett termékeknek azonban, mint a murva, a bazalt, az andezit vagy éppen a darált beton, a nedvesség, az eső egyáltalán nem okoz problémát, nem rontja le az állapotukat, így mindenféle különösebb praktika vagy egyéb trükközés nélkül, a szabad ég alatt is depózhatók akár egész télen, hogy utána tavasszal felhasználhatók legyenek.

A hideg, a hó és a fagy sem tud kárt tenni bennük

Nemcsak az eső, hanem a hideg, a hó és a fagy sem tud különösebb kárt tenni a legtöbb ömlesztett termékben. Ez szintén a sziklás alapanyagokra, a murvára, a bazaltra vagy éppen az andezitre érvényes, a homokra és a termőföldre már kevésbé. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a fagy és a nagy hideg képes károsítani az ömlesztett termék szerkezetét. Ez ebben a formában óriási tévedés, hiába olvashattunk és tanulhattunk rengeteget az erózióról és más egyéb hasonló hatásról földrajz vagy geológia tantárgyakból. Ez a folyamat ugyanis nem egy tél alatt megy majd végbe az ömlesztett terméken, hanem normál körülmények között évezredek, sőt évmilliók munkája.

Természetesen az extrém hideg károsíthatja a természetes sziklák szerkezetét, azonban ahhoz olyan alacsony hőmérsékleteknek kellene lenniük, ami a Földön természetes környezetben még soha nem fordult elő. Emiatt bátran kijelenthetjük, hogy egyik ömlesztett termék esetében sem kell attól tartanunk, hogy a télhez kapcsolódó nagy hidegek, a hó és a fagy esetleg kárt tehet a szerkezetükben, azaz a leghidegebb napokon is minden gond nélkül tárolhatók.

A termőföldet, a homokot és a sódert nehéz tárolni a leginkább

Amint arra fentebb is felhívtuk már a figyelmet: vannak olyan ömlesztett anyagok, melyek nehezebben tárolhatók a téli időszakban, mint a többség. Ide sorolhatjuk a homokot, a sódert és a termőföldet, melyek legnagyobb ellensége általában az eső és a hó. Hogy miért? Mindhárom ömlesztett termék esetében elmondható, hogy a nagyobb mennyiségű eső, hó vagy egyéb csapadék nem állapot-, mint inkább állagromlást idézhet elő. Ezek egyike sem visszafordíthatatlan, ugyanakkor rengeteg kellemetlenséget idézhet elő, különösen abban az esetben, ha nem tudunk róla és nem készülünk fel rá, azaz közvetlenül a felhasználás előtt találkozunk vele.

A termőföldnél például a friss ömlesztett termék minden esetben darált, porhanyós, hantokból és egyebektől mentes, azaz felhasználásra, elterítésére, bedolgozásra kész. Ha nagy mennyiségű csapadék hullik rá, akkor ez a jelleg már néhány hét alatt teljesen elveszik, a föld a súlytól és a csapadéktól összeesik, tömörödik, és előfordulhat, hogy gaz telepedik meg benne, ami felhasználásra alkalmatlanná teheti. Szerencsére ez az állagromlás nem visszafordíthatatlan, egy rotációs kapával például könnyedén újra porhanyóssá tehetjük a termőföldet, hiszen annak tartalma a nedvesség hatására nem módosul negatív irányban.

A sóder és a homok esetében is hasonló problémakörről beszélünk, azonban itt nem a tömörödés, mint inkább a kimosódás okozhat gondokat a téli időszakban. Arról van szó ugyanis, hogy a homok és a sóder – de inkább utóbbi – nagyon változatos szemcseméretekből tevődik össze. Akár hirtelen nagy mennyiségű eső, akár fokozatosan hulló, áztató eső vagy olvadó hó érkezik rá, a nagy szemcsék közül hajlamos kimosni az egészen apró darabkákat, ami óriási probléma, hiszen megszűnik az ömlesztett termék homogenitása, emiatt a sóder például nem lesz olyan hatékony, ha betonozásra kerül sor, és a homok sem tudja megállni a helyét, bármire is használjuk fel. Ezeknek az ömlesztett anyagoknak az ereje és sajátossága ugyanis éppen a változatos szemcsenagyságban keresendő.

Mit tehetünk az ömlesztett anyagok védelme érdekében a téli időszakban?

Ebből következik, hogy bizonyos ömlesztett anyagokra fontos extra figyelmet fordítanunk annak érdekében, hogy ezt az állag- és állapotromlást elkerülhessük. A murva, a bazalt vagy éppen az andezit esetében ez a fentiek alapján nem fontos, de a termőföldnél, a sódernél vagy a homoknál nagyon sok kellemetlenségtől megmenthetjük magunkat ezzel, különösen a kérdéses alapanyag következő felhasználásakor.

Az egyik legfontosabb tulajdonság például, hogy az ömlesztett terméket letakarjuk vagy tető alatt tároljuk, ezáltal védve a közvetlen nedvességtől. A homoknál vagy a sódernél például teljesen elegendő, ha ponyva alatt tartjuk a téli időszakban, hiszen ilyenkor nemhogy állapot-, hanem még állagromlást sem szenved el a termék. A termőföldnél már picit más a helyzet. Esetében a takarás hasznos lehet, azonban saját súlya alatt ez az anyag is képes összeroskadni, sűrűsödni, összeállni, ami az állapotot nem, de az állagot alapvetően meghatározza, így felhasználás előtt mindenképpen át kell forgatni.

Ez egyébiránt a problémás ömlesztett termékeknél télidőben havonta legalább egy alkalommal fontos lehet. A sódernél, a homoknál és a termőföldnél is érdemes gondoskodni az átforgatásról, ha van hozzá kéznél megfelelő munkagép, illetve nincs olyan nagy mennyiség belőle, ami esetleg problémássá tehetné a kézi erővel történő mozgatást.