Mi az a kavicsgyártás?
Magyarországon rengeteg a folyó, a medencejellegből fakadóan pedig a hordalékos földréteg, így kis túlzással az ország szinte minden pontja jól el van látva üledékes kőzetekkel, aminek jóvoltából nem okoz különösebb problémát a sóder vagy a kavics kinyerése. Majdhogynem minden egyes település közelében találhatunk olyan helyszínt, ahol a felső földréteg eltávolítását követően rögtön hasznosítható sóder vagy homok kerül elő, így ezen a szűrőn keresztül szemlélve talán megdöbbentő lehet, hogy valahol úgy kell gyártani a kavicsot.
A kifejezés ebben a formában természetesen egészen félrevezető, hiszen nem klasszikus értelemben vett gyártásról van szó, sokkal inkább arról, hogy a természetes alapanyagokból, esetünkben például sziklákból, mesterséges módszerekkel, ezáltal gépek sokaságával kavicsot készítenek. Mint említettük, erre olyan helyeken kerülhet sor, ahol a földrajzi helyzetből kifolyólag a kavics nem áll az építőipar rendelkezésére nagy mennyiségben, a szállítás és az importálás pedig túl drága. Nyilván vannak helyek – például a sivatagos régiókban –, ahol a szállítás az egyetlen megoldás, de például a hegyvidékeken a kavics és a homok gyártása sokszor lényegesen olcsóbb alternatíva.
Így készül a gyártott kavics és homok
A kavics- és homokgyártáshoz első körben elengedhetetlen tehát a környezet, hiszen kifejezetten hegyvidéki, erősen sziklás tájakon tudunk csak megfelelő minőségű ömlesztett anyagot kinyerni. Mivel az építkezéshez elengedhetetlen az érdes homok és az érdes kavics – hiszen csak ebből lehet jó minőségű betont készíteni –, ezért kifejezetten lényeges a megfelelő minőségű kőanyag kibányászása, ezáltal az építkezéshez közeli hegyekben találni kell egy olyan kőfejtőt, ahol ideális összetételű és alapanyagú sziklák nyerhetők ki. Ez történhet robbantással vagy speciális gépek által, minden esetben az adott helyzet és a megvalósító dönti el, de az általában egységes, hogy a már aprózott sziklákat egy futószalagon vagy siklópályán keresztül az úgynevezett zúzómalomba szállítják.
A zúzómalmok általában már a hegyek lábainál helyezkednek el, ami a szállítmányozás szempontjából rendkívül lényeges, hiszen az itt keletkező sóder és homok már felhasználásra kész építőanyag lesz, amit gyakran azonnal teherautóra tesznek, hogy mielőbb felhasználásra kerülhessen. A zúzómalomba érkező köveket egy speciális, bordázott acélmagból készült szerkezet töri apró darabokra, és gyakorlatilag rögtön felhasználható állapotban kerül ki a gépből. A zúzás folyamata során természetesen többféle méretű zúzalék keletkezik, aminek részeként a kihulló kődarabokat tovább lehet osztályozni, így útalapként szolgáló szikladarabokként, többféle szemcseméretű sóderként, de akár egészen finomszemű homokként is végezhetik az itt felaprózott szikladarabok.
Az osztályozás egy úgynevezett szétosztó dob segítségével történik, mely gyakorlatilag egy eltérő lyukszélességgel rendelkező, hengeralakban kialakított rostaszerkezet, amin gördülve végighalad a már szétzúzott kőtörmelék, és míg legfelül a kisebb, finomabb darabok hullnak ki, addig minél mélyebbre halad a zúzalék, annál vaskosabb darabok halmozódnak fel. Ez az eljárás biztosítja, hogy a zúzott kőből aprólékosan el lehet választani a homokot, a finomabb szemcséjű sódert vagy éppen a durvább összetételű kavicsot úgy, hogy akár semmiféle szennyeződés se maradhasson egyikben sem.
Sok esetben már a hengeres rosta alatt teherautók vagy vasúti szerelvények várják, hogy a megfelelő szemcseméretű kőzetdarabok belehulljanak, és rövidesen elindulhassanak a felhasználási helyükre. Az ilyen formában készülő homok vagy kavics semmivel sem rosszabb minőségű, mint a bányából vagy folyómederből bányászott típusok, sőt mi több, gyakran szívósabb és szikárabb összetétellel rendelkeznek, így építőipari szempontból néha még szerencsésebbek is.