A globális felmelegedés rosszat és jót is tehet az építőiparnak
Bár a globális felmelegedés mértéke jelenleg visszafordíthatatlannak tűnik, és emiatt nemcsak a modern világ ideájában, hanem olyan kisebb szegmensekben is alapvető változásokra van szükség, mint az építőipar. Utóbbi azonban alighanem az egyik olyan iparág, mely képes volt kimagasló dinamizmussal idomulni az új helyzethez, elegendő csak a természetes anyagok előtérbe helyezése mellett a szigetelés hangsúlyozására gondolni, ami a jövőben hozzátehet egy kicsit ahhoz, hogy élhető bolygót hagyjunk utódainkra.
Azt remélhetőleg már mindenki tudja, hogy a globális felmelegedésnek milyen negatív hatásai vannak, azonban a kiegyensúlyozott jövőkép egyik titka, hogy a változtatásra való törekvés mellett megpróbáljuk megtalálni a jót és a szépet a kialakult helyzetben. Merthogy bármennyire is meglepő, a globális felmelegedésnek közvetlen formában köze lehet ahhoz, hogy az építőipar a jelenlegi formájában még hosszú évtizedekig problémamentesen fennmaradjon, ennek az oka pedig nem más, minthogy a klímaváltozással rengeteg olyan homok kerül elő a jégtakarók alól, amit az építőipar fel tud majd használni.
Globális homokhiány fenyeget
Az építőipari óriások már hónapok óta kongatják a vészharangot, miszerint hamarosan komoly válságra készülhet a világ, lévén kifogyóban van az építkezésre használt minőségi homok. Bár a kérdéses ömlesztett anyag töménytelen mennyiségben található a sivatagokban, azonban ezek a túlontúl lekoptatott szemek miatt teljesen alkalmatlanok arra, hogy betonozáshoz vagy más munkálatokhoz felhasználhassák őket. A jó minőségi építési homok mennyisége tehát globálisan a végéhez közelít, amire egyelőre még a legnagyobb szaktekintélyek sem tudnak tartós megoldást, de nem kizárt, hogy a segítség egy egészen meglepő helyről érkezhet meg hozzánk.
Építési homok a grönlandi jég alatt
Mint ismert, a klímaváltozás hatására a sarkvidékeken olvadni kezdett a jégtakaró, ami hosszabb távon ugyan óriási katasztrófákat idézhet elő – városok tűnhetnek el, az időjárás pedig visszafordíthatatlanul felborul –, azonban a Nature Sustainability című tudományos magazin nemrégiben megpróbálta a jót látni a rosszban. Kiemelték ugyanis, hogy egyre többen ismerik fel például a grönlandi jég olvadásának előnyét, lévén az olvadékban kiváló minőségű homok található, amit nemcsak üveggyártáshoz, hanem természetesen építkezéshez is fel lehetne használni.
A cikk egy 2017-es kutatás alapján készült, melyből kiderült, hogy az utóbbi években jelentős mértékben növekedett Grönland homokkészlete, mely a jégtakaró olvadásából gyülemlett fel a tengerpartok közelében, ezáltal olyan homokos deltavidékek alakultak ki a földrészen, amit a jövőben nagy valószínűséggel nekilátnak elbányászni. Bár konkrét mennyiségi adatokról nem hallottunk, azonban Grönlandon minden évben legalább 269 milliárd tonnányi jég olvad el, amiből egyre több üledék, jó minőségű építési homok olvad ki, melynek piaci értéke a becslések szerint több mint 2 milliárd amerikai dollár.
Noha egyelőre még nem indultak konkrét kezdeményezések a kérdéses homokmezők kibányászására, azonban a cikk szerzői felhívták a grönlandi vezetés, valamint a befektetők figyelmét arra, hogy milyen óriási aranybánya, pontosabban esetünkben homokbánya lapul ott messze északon. A bányászattal a globális felmelegedés mértéke ugyan nem csökkenne, ellenben több ezer grönlandi lakos megélhetése válna biztosabbá, noha érdemes figyelembe venni, hogy megéri-e logisztikai szempontból olyan messziről szállítani a homokot, egyáltalán nem okozunk-e nagyobb kárt a környezetben a folyamat során?